Az alábbiakban a jelen blogban olvasható szlovák, cseh, lengyel és román „just transition” azaz igazságos energiaátmenet cikkek magyar összefoglalóját készítettük el. Ezek a tanulságok hasznosak a B.A.Z megyében futó hazai programunk számára.
Az igazságos energiaátmenet lefordíthatjuk úgy, hogy a felmerült elkerülhetetlen gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásokra (pl. energiaszegénység) válaszként a helyi érdekképviseleti csoportok átlátható részvételével a régió fejlesztése oly módon, hogy az érintett közösség számára megfelelő munkahelyekhez, javuló életkörülményekhez, megélhetéshez biztosítson működő kereteket, fenntarthatósági lehetőségeket.
A fent említett országok célkitűzéseinek közös jellemzői:
Az érintett régiókban tervezik a költséges, az olcsó szénimporttal nem versenyképes, elavult és környezetszennyező szénbányászat és szénalapú energiatermelés befejezését, és a megfelelő szerkezetátalakítás érdekében alternatívákat keresnek. Az Európai Unió tagállamainak ki kell dolgozniuk olyan regionális stratégiákat, melyek biztosítják az igazságos energiaátmenetet egy alacsony szén-intenzitású ipar irányába. A támogatásra szánt eurómilliókat a régió gazdaságának átalakítását biztosító fejlesztésekre (pl. kulturális és természeti örökségen alapuló turizmus, infrastruktúra) lehet fordítani a szénerőművek támogatása helyett.
Az átmenetnek, mely egyaránt technológiai és társadalmi, igazságosnak kell lennie, és tervezését még a szénipar aktív működése során el kell kezdeni. A meglévő valamennyi politikai, társadalmi és civil szerkezetet, társadalmi platformot fel kell használni annak érdekében, hogy a társadalomban minden jogos érdek kiegyensúlyozásra kerüljön. A humán tőke a legnagyobb érték, így ennek megfelelő megközelítést kell alkalmazni.
Cél, hogy a helyi, regionális és nemzetközi szinten lévő valamennyi érintettet egyidejűleg közös és nyilvános szakértői egyeztetéseken összehozzák. A különböző szinten lévő döntéshozók mellett az érintett közösségek nagyobb arányú bevonása, nyilvános részvétel biztosítása is szükséges.
Munkaerő-piaci hatások: a szénbányászatban és a kapcsolódó energiatermelésben egykor közvetlenül és közvetetten foglalkoztatottak elhelyezésére megoldást kell találni pl. új befektetők megjelenése és munkahelyteremtése, helyi közösségek nagyobb szerepvállalása saját jövőjük alakításában.
Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap és az URBIS (Városi beruházások támogatása) segíteni tudja a régiókat az igazságos energiaátmenet során. Továbbá lehetőség van cseh, német vagy más tagországbeli tapasztalatokra építeni, országok közötti együttműködést kialakítani.
A szénalapú áramtermelés lezárásának jelentős egészségügyi hozadéka van, illetve az áramfelhasználók számára alacsonyabb ráfordítást eredményez.
A bányászati szektor már nem vonzó a munkavállalók számára. Korábban a szénipar jelentős közösségformáló erővel bírt. Továbbra is szükség van a lakosok összefogására, hogy kialakulhasson egy közös regionális jövőkép.
A közvélemény megnyerhető folyamatos egyeztetések és az elért eredmények bemutatása által. Mindez megvalósítható egy olyan hálózat kiépítésével, mely aktívan együttműködik és információkat gyűjt az előrehaladásról.
Uniós direktíva szerint nem engedélyezhető olyan tevékenység, mely károsíthatná a természeti környezet állapotát. Az ilyen tevékenység a helyi közösségek részéről tiltakozást vagy környezeti vitákat válthat ki.
A széntüzelés befejezése csökkentené a környezet pusztulását, a légszennyezést, így az hozzájárulna a 2030-ig elérendő fenntartható fejlődési célok eléréséhez (lásd a 2015 szeptemberében New York-ban megtartott ENSZ-csúcstalálkozót).
A leromlott posztindusztriális területek rehabilitációja rendkívül költséges. Az egyéni cselekvések hozzájárulására (pl. a háztartások általi kibocsátás csökkentése az ingatlanok modernizálása által) is szükség van.
Az évtizedes környezeti pusztulás rendbetétele közép és hosszú távú munkahelyeket teremt, továbbá egy olyan keretet hoz létre, amely befektetők számára is vonzó lehet.
Az átmenetre nem fenyegetésként, hanem olyan lehetőségként kell tekinteni, mely lehetővé teszi a szerepvállalás növelését, a saját sors feletti alakítást.
Országspecifikus szempontok:
Szlovákia:
A szlovák helyi, regionális és nemzeti hatóságok elkezdtek egy akcióterven dolgozni , amely a Felső-Nyitra egykori szénbányász régió szénkorszak utáni fejlesztéséről szól. A régió az Európai Bizottság által népszerűsített Szén Platform egyik pilot régiója. Az akcióterv itt.
A tervek még nem egységesek: az egyik szerint újabb bánya nyitásával biztosítanák a szükséges energiahordozót és ezáltal a kormány által elvárt áramtermelést, miközben bizonytalan, hogy mi fog történni az erőművel 2021 után. A támogatásra szánt összeg szerkezetátalakításra is felhasználható volna.
Csehország:
A szénkitermelő régiók a legkevésbé fejlettek: nemzeti átlag alatti GDP és rendelkezésre álló jövedelem, magas munkanélküliségi ráta, illetve alacsony levegőminőség jellemző.
Egy olyan Stratégiai Keretrendszert fogadtak el, mely akcióterveknek szolgál alapjául, és a következő 7 pilléren nyugszik: Vállalkozószellem és innováció, Külföldi befektetések, Kutatás-fejlesztés, Emberi erőforrások, Természeti környezet, Társadalmi stabilitás és Infrastruktúra. A kapcsolódó akcióterv 65 intézkedést tartalmaz, de pl. a légszennyezettség kezelése kimaradt, nincs konkrét határidő a szén kivezetésére. A Természeti környezet pillére részesül a teljes költségvetés harmadában. Az akcióterv nem tartalmaz átfogó tervet a megújuló energiaforrások támogatására, továbbá hiányoznak a megvalósításhoz szükséges konkrét lépések. A civilszervezetek részvétele a tervezési folyamatra korlátozódott. A politikai támogatottságot sikerült biztosítani egy komplex stratégia kidolgozásához, viszont politikai változásokkal a folyamat lelassulhat. Cél, hogy a régió a gazdasági monokultúrából átalakuljon egy egyenletesen fejlett régióvá.
Csehország és Németország között stratégiai szintű párbeszéd, kormányközi együttműködés zajlik, melynek része az energiaátmenet is. Regionális együttműködésre is van példa a két ország között.
Lengyelország:
Az 1990-es években bezárt, fő vagy egyedüli foglalkoztatónak számító bányák körzetében még mindig tapasztalható a sokkhatásként végrehajtott átmenet időben elnyúló hatása: hosszú távú munkanélküliség, szociális segélyektől való függőség és magas bűnözési ráta.
A sziléziai régiónak arra van szüksége, hogy az állami szervek nyújtsanak számára megfelelő segítséget és támogatást a környezeti károk kezelésében, jövőjének tervezésében.
Románia:
Környezetvédelmi szervezeteknek (Greenpeace Románia és Bankfigyelő Románia) sikerült elindítaniuk egy folyamatot az ország legjelentősebb megmaradó szénbányászati régiójában az igazságos energiaátmenet tervezéséről, melyhez – a kezdeti ellenállások, fenntartások ellenére – az érintettek nagyfokú nyitottsággal és együttműködési hajlandósággal viszonyultak. A következő lépés, hogy nyomást gyakoroljanak politikusokon az igények megvalósítása érdekében.
Németország:
Észak-Rajna-Vesztfália esete sikeres példa az érintett régiók számára. Emberek százezreit foglalkoztatták a bányászatban, az átmenet közel 30 évet vett igénybe. Az utolsó bánya bezárása maradt hátra, és ez nincs kihatással a térség foglalkoztatottsági rátáira.
Széntermelő régiók átalakításával foglalkozó platform:
Ez a platform eleme az Európai Bizottság „Tiszta energia minden európainak” intézkedéscsomagjának. A platform célja, hogy segítse a tagállamokat és régiókat a gazdaságukat modernizálni, és hogy felkészítse őket a széntermelő régiókban végbemenő strukturális és technológiai átmenet kezelésére.
Az energiaátmenet során igénybe lehet venni az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGAA) magánszemélyeket támogató célokra (új munkahely keresése, saját vállalkozás indítása) abban az esetben, ha egy vállalaton, szektoron vagy régión belül legalább 500 munkahely szűnik meg globalizáció által okozott mélyreható strukturális változás eredményeként.
Emellett az URBIS (Városi beruházások támogatása) nyújt személyre szabott technikai és pénzügyi tanácsadást innovációra nyitott városoknak.